Első veszekedés

Hát igen. Tegnap túlóra után találkoztam a csajokkal a Rádayn. Nagyon fáradt voltam és ideges. Örültem nagyon, hogy látom Őket, de nem voltam 100%os. Inkább csak hallgattam és okultam. :)
Biztos a fáradtság, a meleg és a sok szerelmtől túlcsorduló pasi (a szó legjobb értelmében) volt az oka. Felhívtam Conit, hogy mi lesz holnap (ma). Találozunk vagy mi lesz. Ebből az ártatlan beszélgetésből provokáltam egy veszekedést. Igen, provokáltam. Nem mondta azt, amit hallani akartam. Nem arra gondolok, hogy Szeretlek, csak egy-két kedves szóra vágytam. Hát Ő sem volt jó hangulatban és hát nem kaptam kedves szavakat. A végén már főleg nem. Kiabáltunk és ba**dmegoltunk. Aztán leraktam a telefont. Ültem, cigiztem, néztem magam elé, hogy ezt most miért kellett. Visszagondolva tényleg én provokáltam ki, mert érezni akartam, hogy fontos vagyok. Pedig tudom, hogy az vagyok, de Ő nem az az ömlengős típus. Elég az, hogy ha ketten vagyunk, akkor mindig érezteti velem. Miért nem elég ez? De elég. Türelmes vagyok Vele, csak tegnap nem voltam.
Persze smsben leírtam utána higgadtan, hogy nem így terveztem ezt a beszélgetést és hogy csak pár kedves szóra vágytam, meg arra, hogy megölelgessen, mert hiányzik. Válaszolt - Ő is már higgadtabban -, hogy igen ezt Ő se így gondolta és hogy megszeretget holnap (ma). :)
Egyébként szegény Dinának panaszkodtam tegnap, hogy megint el fogom cseszni, mert mindig ez történik, ha idő előtt beleszeretek valakibe. Ha Chill szerelmes lesz (túl hamar), akkor az a kapcsolat halálra van ítélve. Ez tapasztalat, nem hiszti. Aztán meggyőztem magam, hogy pozitívan fogok a dolgokhoz állni, ez a kapcsolat más lesz. Naivan hangzik. De leszarom.