Home sweet home

Tegnap este otthon aludtam. Akartam írni, hogy "végre". De nem. Egyedül rossz volt, bár a fáradtságtól (és a qrva sok munkától) már kisebb pánikrohamot kaptam a munkahelyemen, úgyhogy nem volt gond az alvással. Viszont megint későn kerültem ágyba. Dina negyed 11 körül jött át. Ma 5kor utaznak törökbe. Biztos nagyon jó lesz Nekik!
De a legjobb, hogy jövő hétvégén végre hazamegyek szüleimhez. Nem voltam otthon nyár óta. Már várom.
Hihetetlen, hogy Conival folyamatosan együttvoltunk most egy hétig. Tegnap meg ma pihenőnap. :) De már most elvonási tüneteim vannak. Hiányzik. Nem gondoltam volna, hogy ilyen szerelmes leszek. Néha belegondolok az első találkozásunkba, a tábortűzre, hajnali beszélgetésre, arra mikor hazajött törökből két hét után... Az első találkozásunk után ha valaki azt mondta volna, hogy ez lesz belőle, tuti hogy körberöhögöm. :)

"Vicc"

Tegnap hallottam. Tetszett.

Gyurcsány és Orbán egy hajón utazik. A hajó süllyedni kezd. Ki ússza meg?
...
Az ország.

A 23-mas csapdája

Tegnap érkeztem fél 6 körül Zalakarosról. Naivan azt gondoltam, hogy haza fogok érkezni. Persze ezt ismét meghiúsította a sok eszement vadparaszt. Azért még jó, hogy nem jutottunk be a belvárosba és végül Coninál aludtam. Valahol itt lakom:






















Higgyétek el, hogy nagyon sokáig, oldalakon keresztül tudnám írni a véleményemet. Nem teszem. Felesleges. Elég volt ebből. Én csak haza akartam menni. Még jó, hogy van nekem Coni. Ma sem enged még haza sosemlehettudni alapon. Nem erről kellett volna szólnia tegnapnak. Csak egyetlen kérdés: Ha tényleg 56-ot ünnepelni mentek ki a "békés" tüntetők (ahogy a NAGYON OKOSOK mondták a HírTv-ben), akkor mi a f*szomnak üvöltötték végig az ünnepséget?
A szoborról mondjuk nem mondok semmit, mert az egy másik téma...

Ja, és ennek a mai blognak sem erről kellett volna szólnia, hanem, hogy milyen tök jó volt karos. Tényleg az volt! Csak rövid. Coni nagyon jól kijött a családommal. Megkedvelték egymást. :) Rengeteget nevettünk, pihiztünk, ettünk, masszíroztattuk magunkat, szaunáztunk és hihetetlen módon a kinti medencében is fürödtünk. 25 fok volt és tűzött a nap. Tényleg hihetetlen volt! :) De milyen jó... ;)

Mentem

Most indulok. Kedden jövök! :)))
Ez pedig édes:

Early in the morning Part 2.

Ma kora reggel is rossz volt felkelni. Sötét volt és tudtam, hogy nagyon hideg van a takarón kívül. De amint kinyitottam a szemem, Ő ott feküdt mellettem és rámmosolygott. Hát így azért mégis más.
Felkelt velem fél7kor és elvitt dolgozni kocsival, és útközben kiderült, hogy szabin van ma... Csak miattam kelt fel, hogy engem befuvarozzon reggel a 16-ból a 3-ba. Kedves! :)

Early in the morning

Tegnap este fél9-ig dolgoztam. Persze nem sikerült végeznem, ezért ma bármilyen nehezemre is esett korábban is kellett bemennem. Ami egész pontosan 7 órát jelent. Mikor "hajnalban" felkeltem, fáztam, álmos voltam és tök sötét volt. Nagy nehezen kiszenvedtem magam a takaró puha és meleg szorításából és megkezdtem a szokásos reggeli szertartásom: kávézás, cigizéssel és zenehallgatással egybekötve; hajatmostam, összepakoltam a cuccaimat az este röplabdához (belegondoltam, hogy este negyed 11 lesz mire hazaérek - huh!) majd elindultam. Még mindig sötét volt és sokkal hidegebb, mint gondoltam. Pedig már (ma először) felvettem az új, halványrózsaszín sálamat is, amire már vagy 2 éve vágyom és amit múlt pénteken sikerült találnom a westendbe (persze egyből le is csaptam rá). Szóval fáztam. De mégis más volt, mint a többi reggelek. Csak másfél órával volt korábban a szokásosnál, mégis más volt a hangulata. Csendesebb volt. Mikor már kezdett a nap is erőlködni a színek is mások voltak. A fáradtságot és a hideget leszámítva tényleg jól éreztem magam. Az emberek sem voltak még olyan idegesek. És ezáltal én is nyugodtabb voltam. Csak úgy voltam, és haladtam a szokott úton és elmélkedtem a vilag nagy dolgain. :) Reggeli gondolatmenetemnek csak egyvalami vetett véget, a 86os. Nagyszombat utca következik, átszállhatnak...a munkahelyükre :/

Szürke hétvége

Nem tűntem el, csak a változatosság kedvéért nagyon sok a munkám. Conival minden ok, bár a hétvégém most nagyon szar volt. Nem mentem haza (Tolnára), hogy együtt tudjuk tölteni a hétvégét. Ebből az lett, hogy egész hétvégén egyedül poshadtam a lakásomban, és a takarításon, mosáson, mosogatáson, kajáláson és filmnézésen kívül nem csináltam semmit. Tök szar volt. Coni drága teljesen megbetegedett. :( Azért nem tudtunk talizni. Nem akarta, hogy elkapjam. Remélem, hogy hamar meggyógyul. Mert hát ugye megyünk hosszú hétvégézni Zalakarosra a Spa Wellness hotelbe a családommal együtt. Végre megismerik. Tök izgulok miatta. Na mindegy. Valszeg tök hülyeség ezen parázni, mert a szüleim is jófejek, az öcsém is és Coni is. Mi baj lehet! :) Akkor meg minek a para! Akkor is. Teljesen gyomoridegen van.
Szóval remélem, hogy meggyógyul. Nagyon hiányzott a hétvégén is!

Wellness...

Hát nagyon jó volt a céges tréning. Jóga, testedzés, buli, karaoke, Boogie (akit én speciel nem igazán...) meg minden, ami kell. Püspökhatvani Wellness szálló ****. És igen. Még itt is össze tudok futni pesti ismerőssel. :) Négycsillagos wellness hotel... Szép meg minden. Parasztos hangulat, tiszta, igényes és kedves. De könyörgöm, miért kell minden hotelt lewellnessezni, ahol az udvar közepére kib*sztak egy jacuzzit?! Ez kicsit erős. Már csak összehasonlítva a zalakarosi 4*-os wellnessekkel... Hát van egy "hangyányi" különbség. Nem elégedetlenkedek, csak kiborít, hogy már minden wellness...
A hétvégém megint Conival telt és nagyon jól. Egyre közelebb kerülünk egymáshoz. És most már egyre erősebben érzem ezt az Ő részéről is. Reméljük, hogy nem csak érzem, hanem így is van. :)

Out of office

Hétfőig nem leszek, mert ma délután indulunk céges csapatépítős tréninges wellnesses háromnaposra. Legalább nem kell az irodában rohadni. Csak kár, hogy elromlott az idő.

Spárgakrém és lasagne

Észreveszem rajta, hogy már Ő is tudja, hogy fontos vagyok Neki. Apróságokból, mozdulatokból, egy-egy mondatból. Valószínűleg a két hét szünet alatt Ő is elgondolkodott. Eszébejuthatott az is, hogy esetleg el is veszíthet. Nagyon jó Vele és egyre jobban szeretem. Bár én is félek, hogy elveszíthetem. Nagyon. Hétvégén még féltékeny is voltam, nagyon (persze Neki nem mondtam). Pedig nem igazán szokásom. Mondjuk valószínűleg látta a szememen, hogy nem tetszik, amit mond és egyből szépített. Ez jól esett. :)
Vasárnap este együtt főztünk. Spárgakrém levest piritott zsemlekockákkal és reszelt sajttal, aztán lasagne. :) Pezsgős, gyertyafényes vacsi volt. Otthon, kettesben. Romantikus volt. :)